magyar / deutsch

Euroterm Épületgépészeti Kft.

9400 Sopron, Faller Jenő u. 14.


       

Magyar geotermikus beruházás is a kiemelt projektjek között

2012. dec. 29.
39,3 millió eurós (11,3 milliárd forintos) uniós támogatást kap egy magyar geotermikus energiafelhasználásra épülő bemutatóprojekt a NER300 kezdeményezésből – jelentette be kedden a klímapolitikáért felelős uniós biztos, miután az Európai Bizottság elfogadta a 23 kiemelt megújulóenergia-projekt listáját.

Az Alföldön fekvő Ferencszállás mellett épülne fel az a geotermikus erőmű, amely egyedüli magyar beruházásként jelentős uniós forrásokat nyerhet a megújuló energiák terjesztését célul kitűző NER300 kezdeményezésből. A bemutató jellegű projekt lényege, hogy a geotermikus energiában gazdag térségben 4000 mélyre fúrnának le a szakemberek az úgynevezett kompressziós feszültségtér alá, és az ott lévő „forró száraz kőzetekből” (hot dry rock) hidraulikus zúzással létesítenének „kutakat”.
 
Ez lenne az energiaforrása a ferencszállási geotermikus erőműnek, amelynek megvalósításához 39,3 millió euróval (11,3 milliárd Ft-tal) járulna hozzá az Európai Unió. Az uniós pénzforrás a NER300, azaz az az EU-s kezdeményezés, amely végsősoron a környezetszennyezők által fizetendő összeget fordítaná a megújuló energiák fejlesztésére. Az erőmű mintegy 11,8 MWe villamosenergiát termelne, amelyből 8,9 MWe-t lehetne betáplálni a magyar áramellátási rendszerbe.
 
A ferencszállási erőmű megépítését tehát a támogatásokról döntő Európai Bizottság megvalósíthatónak látta, mind technológiai, mind anyagi szempontból, az uniós társfinanszírozás ugyanis mindössze a beruházás felére elegendő, a szükséges pénz másik felét állami, illetve magánforrásból kell a befektetőknek állniuk.
 
A NER300 kezdeményezést 2010-ben indította útjára az Európai Bizottság. Brüsszel terve az (volt), hogy az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben (ETS) értékesítendő kibocsátási egységekből származó bevételek egy részéből kifejezetten innovatív, megújulóenergia-projekteket lehetne finanszírozni. Az ETS lényege, hogy azoknak az uniós tagállami vállalatoknak, amelyek nem rendelkeznek elegendő kibocsátási egységgel ahhoz, hogy a tevékenységükből származó emissziót ezekkel „le tudják fedni”, aukciókon, vagy a másodlagos piacokon kell vásárolniuk további egységeket.
 
Így érvényesül lényegében az az elv, hogy a szennyezők pénzéből valósul meg a beruházás, hiszen a NER300 támogatásaihoz szükséges pénzt az EU az általa árverésen kínált kibocsátási egységek eladásából nyeri.
 
A Bizottság két körben bonyolítja le a NER300 projektek pályáztatását. Első körben 200 millió kibocsátási egységet tervezett elárverezni, amelynek bevételeiből a kiemelt megújulóenergia-projekteket lehetett volna támogatni. Ezt követően pedig a maradék 100 millió egység aukcióján nyert pénzt a technológiai és földrajzi egyensúlytalanságok kiegyenlítésére fordítaná az EU. Az Európai Bizottság 2010-ben a kibocsátási egységek akkori piaci ára alapján még úgy számolt, hogy az összesen 300 millió egység értékesítéséből 4,5 milliárd euró folyhat be. Időközben azonban az ETS-egységek ára az akkori 20 euró körüli szintről 6 euróra zuhant.
 
Az Európai Bizottság nem kívánta megjósolni, hogy a 4,5 milliárd helyett mennyivel lehet kisebb a támogatási keret, az azonban biztos, hogy az elsőkörös (tehát a 200 millió egység eladásából származó) támogatások kerete 1,2 milliárd eurót tesz ki. Ennyi pénzen kell tehát osztoznia annak a 23 beruházásnak, amelynek listáját kedden hagyta jóvá az Európai Bizottság. A kiválasztottak között – a ferencszállási beruházást, és egy lengyel bioerőművet leszámítva – nincs közép-európai projekt.
 
A klímavédelemért felelős uniós biztos számításai szerint az 1,2 milliárd eurós uniós támogatáshoz még körülbelül kétmilliárd eurónyi állami és magánbefektetésre lehet számítani. Connie Hedegaard kifejtette, hogy a 23 projekt megvalósulása esetén többezer új és tartós munkahely jöhet létre az érintett 16 országban, és összesen 10 TWh-val nőhet az energiatermelés. A dán nemzetiségű politikus szerint ez azt is jelenti, hogy automatikusan ennyivel fög csökkenni az energiaimport, következésképpen a külföldi olajfüggőség.

Forrás: http://www.bruxinfo.hu