magyar / deutsch

Euroterm Épületgépészeti Kft.

9400 Sopron, Faller Jenő u. 14.


       

"Ketrec" a napelemek körül

2012. okt. 18.
A közelmúltban is számos olyan cikket lehetett olvasni gazdasági és országos sajtóban, amik tárgyi és összegszerű tévedések alapján vonnak le következtetéseket. Magam is vettem részt olyan kormányszervezeti egyeztetésen, ahol a minisztériumi belső anyag pl. 5-6 évvel ezelőtti napelem árakból számolt - nyilván elképesztő magas megtérülés lett az eredmény, és nagyon drága villamos áram.

 

Érdemes belegondolni, hogy mi az eredménye, ha a kormányok, döntéshozó és előkészítő szervek szerte a világban nem frissítik előrejelzéseiket, nem követik a piaci helyzetet, milyen számok vannak még az akár 1-2 készült tanulmányokban, és ebből levezetett stratégiákban? Nézhetjük példának az itthon tavaly elfogadott energetikai stratégiát is, ami még 2010-es számokon alapult - hiszen statisztikailag még csak az volt feldolgozva.

Nézzünk néhány, ma is a köztudatban élő állítást és friss helyzetét.

1. A napelem túl drága

26Jun12_-_PV_Module_Profits_2.JPG

A napelemek ára tavaly felére csökkent. Idén is, bár jóval mérsékeltebb ütemben, tovább csökkent a modulok ára - ld fenti sötétkék vonal, gyártói árakkal. Az is látszik a fenti grafikonon, hogy a legtöbb gyártó már gyártási ár közelében tud értékesíteni (világoskék vonal), ami számos cégnél gondokat okoz, pl. a beruházási hitelek fizetése nem mindenkinek könnyű manapság.

De ez nagyon jó hír a fogyasztóknak, hiszen a napelem egyre megfizethetőbb. 3-4 éve még igen borsos, 4-5 milliós beruházás volt egy napelemes rendszer egy családi házra. Ma egy 3kW-os, átlagos családi ház áramfogyasztását 25 évig ellátó rendszer nettó másfél millió forintból is megvalósítható.

2. A napelem emeli a villamos áram árát a hálózaton

Ez az állítás főként a hibás vagy bőséges támogatási rendszereket működtető országokban merült fel - mint Németország, Csehország vagy Spanyolország. A cseh és spanyol támogatás ma már az első számú "rossz" példa a világban, hogyan lehet elrontani egy napelemes támogatási rendszert. A németeknél viszont ez sokkal inkább egy kontrollált, stratégiai döntés volt, amivel egy új technológiát támogattak, annak fejlesztéséből és exportjából bőségesen profitálva. Nálunk ilyen "veszély" nincs: a támogatások vagy nincsenek, vagy EU-s forrásból indulnak.

Érdemes azért megnézni a német áramtőzsdén a pillanatnyi áram árakat az utóbbi években. Az áram ára nap derekán, amikor a napelemek csúcsra járnak, már tavaly is érezhetően csökkentette az áram árát a tőzsdei kereskedésben (világos szürke vonal a sötétkét oszlopok előtt):

Mi volt a helyzet korábban? A német IZES intézet idei kutatásában éppen ezt vizsgálta, a csúcsidőszaki áram árakat hasonlította össze 2007-es és 2011-es adatokat összehasonlítva.

solar-power-makes-electricity-cheaper.png

Az eredmény szerint egész éves szinten 10% körüli árcsökkenés köthető a napelemek és szélenergia termeléshez az áram tőzsdei, nagykereskedelmi árában. A csökkenés a csúcsidőszakban, kora délutáni órákban még nagyobb volt, átlagosan 40%.

3. A napelem nem elég hatékony, még mindig alacsony a hatásfoka

A ma forgalomban kapható napelemek többsége 13-15% hatásfokú, a legjobbak 20% alatt kaphatók - sokkal drágábban. Laboratóriumi fejlesztések legjobbja ma 43,5% - ehhez azonban nagyon drága félvezetőket és anyagokat használnak (mint pl. platina), ami tömeggyártásban sose lesz megfizethető.

A hatásfok azonban önmagában félrevezető lehet: ahogy egy korábbi bejegyzésünkben részletesebben kifejtettük, a hatásfok csak azt mutatja meg, hogy mekkora felületen tudja a napelem a kívánt teljesítményt megtermelni.

napelem_teruleti_igenye.JPGMa egy családi házra való, átlagos, 3kW körüli rendszer 12 napelemből áll, és 20 mhelyet igényel. Ekkora tetőrész szinte minden családi házon van. Ha ennél is kisebb a tető, abban a házban jellemzően jóval kevesebben is laknak, kevesebb villamosfogyasztó gép is van, így a fogyasztás is kevesebb, így a napelemek helyigénye is kisebb.

A nagyobb hatásfoknál az ár csökkenése sokkal fontosabb - és ez hozta el a most induló áttörést is a tömeges elterjedésben.

 

4. A napelem nem termel felhős időben

A napelemek a legtöbb áramot direkt napsütésben, alacsony hőmérsékleten és derékszögű beesési fénynél termelik. Ez így van.

A kérdés igazán, hogy mennyivel termel kevesebbet a napelem, ha nem tökéletes a beesési szög, vagy magasabb a hőmérséklet, vagy fátyolfelhős az ég?

Nos, a válasz, hogy a napelemek bizony még akkor is 50-90% körül tudnak teljesíteni. A napi megtermelt áram mennyisége sokkal inkább függ a nap hosszától: télen nem csak a napos idő kevesebb, de még többet számít, hogy jóval hossszabb a teljesen sötét időszak. Egy tényleges, hazai termelési görbe éves szinten így néz ki:

2012_napelem_termelesi_gorbe_grafikon.JPG

 

5. A napelem sose lesz versenyképes a hagyományos (szén-, gáz-, atom-) erőművekkel

Ez talán a legvitatottabb téma. Nem nehéz elképzelni, hogy itt már milyen óriási politikai, hatalmi, és gazdasági kérdéseket érint ez a téma világszerte. Hogy egy itthoni példával is éljünk: a tervezett paksi bővítés gazdasági racionalitását, sarokszámait is kérdőjelek közé teheti.

Természetesen ez egy komplex válasz, és földrajzi helyzettől a rendelkezésre álló forrásokig nagyon sok minden befolyásolja. Nem kérdés például, hogy Szibériában várhatóan még 100 év múlva is olcsóbb lesz szénnel és gázzal áramot termelni, mint a kevés ottani napsütéssel napelemeket hadba állítani. De Európában és a világ vezető országai számára a napelemek már ma is választási lehetőséget nyújtanak, és a következő években ez csak erősödni fog.

Érdemes megnézni, hogy a világ legnagyobb országai milyen irányba mennek. A német kormány tavaly egyértelműen állást foglalt: leállítja az atomerőműveket, és a zöld energiákra koncentrál. Kína kiemelt, stratégiai ágazattá emelte a zöldenergia technológiákat, saját támogatási rendszert indítva. Amerikában, a déli és nyugati, sok napsütéssel megáldott területeken már tavaly is halasztottak el atomerőművi beruházásokat, mert az előrejelzések és pénzügyi tervek szerint mire óriási költséggel megépülne az atomerőmű, addigra már nehezen lesz versenyképes egy most gyorsan változó villamosenergia piacon.

Egyelőre nálunk még nagyon erős a hagyományos energia ellátás és termelés berögződöttsége, csak kevés villamosirányítási és energetikai vezető szakember gondolkozik a hagyományos formákon kívül. De egy kérdésben itthon is a többség egyet ért: a következő évtizedekben radikális átalakulást fogunk látni az energetikában, és jelentősen át fog alakulni a villamosenergia termelés és elosztás száz éves rendszere. És bár csak most induló folyamatok ezek a világban, az energetikában évtizedekre szoktak tervezni.

Forrás: http://napelemek.blog.hu

 


Kapcsolódó képek