Az atomenergia reneszánsza: törölve?

A fukushimai katasztrófa időközben már lekerült a címlapokról, de az atomenergia jövőjéről folytatott világméretű vita még el sem érte csúcspontját. Nemrég jelentette be japán miniszterelnöke, Naoto Kan, hogy feladják a 14 új reaktorról szóló terveket. A többi nukleáris energiában élen járó országban - USA, Franciaország, Kína - is kritikus kérdéseket kell megválaszolnia az atomenergia iparnak. „Mivel egy bizonyos ideig eltart, hogy a Fukushimában szerzett tapasztalatok beépüljenek az új reaktorkonstrukciókba, ezen kívül a döntéshozók is késlekednek, az atomenergia további kiépítése húzódni fog” - mondta Jan Horst Keppler, a Nukleáris Energia Ügynökségtől (Nuclear Energy Agency) Párizsban.

Egy „atomenergia reneszánsz” mozgatórugói a mai napig semmit sem változtak: az energiaellátás biztonsága és a klímaváltozás jelenleg is megoldatlan problémák. Az idő azonban a megújuló energiák kezére játszik és az az érv, hogy az atomenergia olcsóbb, egyre inkább veszít súlyából, mint ahogy azt az amerikai Energia Információs Ügynökség (Energy Information Agency - EIA) legutóbbi becslései is mutatják.

A nemrég megjelent éves beszámolóban az EIA abból indul ki, hogy egy új reaktor, ami 2016-ban csatlakozik a hálózatra, az elektromos áramot 114 dollárért állítja elő megawattóránként. A szélenergia, geotermikus energia és a biomassza is alá tud ígérni ennek az EIA szerint. A nemzetközi Klímatanács IPCC ugyancsak kiadott egy rövid tanulmányt, ami a megújuló forrásokat erősíti: a szakértők szerint 2050-re a világ energiaszükségletének 80%-át lehetne fedezni megújuló forrásból.

Ban Ki-moon ENSZ főtitkár szakmai vitát javasol az atomenergia költségeiről, kockázatairól és előnyeiről. „25 évvel Csernobil és két hónappal Fukushima után véleményem szerint legfőbb ideje, hogy egy kritikus pillantást vessünk arra, hogy a nukleáris biztonságon hogyan lehetne javítani” - mondta Ban egy genfi sajtótájékoztatón. A szeptemberi ENSZ közgyűlés New Yorkban várhatóan hozzá is lát majd a régen esedékes kérdés megvitatásához.

Japánban úgy tűnik, hogy a kezdeti tanácstalanság után változás következik be az energiapolitikában. Naoto Kan miniszterelnök tüneti kezelésként elrendelte a Hamaoka atomerőmű lekapcsolását, hogy a szökőárak jelentette kockázatot csökkentsék. További intézkedéseket ígért az energiatakarékosság és a megújuló energiák támogatására, hogy az atomenergia egy részét kiváltsák.

A japán energiaszolgáltatóknak a katasztrófa miatti, vagy a megelőző jellegű lekapcsolások komoly problémát jelentenek. A Hamaokát üzemeltető Chubu Electric Power vállalatnak a nyáron 3600 megawatt teljesítmény fog hiányozni. A Tepco 1000 megawattot szeretett volna átvenni a Chubutól, hogy a fukushimai atomkatasztrófa miatti 5000 megawatt kapacitás kiesést valamelyest csillapítsa.

A német energiapolitikában bekövetkezett változás valószínűleg Kelet-Európában is érezteti majd hatását. Ebben a régióban több reaktort is terveztek, amit részben európai fejlesztési alapokból finanszíroztak volna. Az alaptőke egyharmada származna Németországból, de a német adófizetők valószínűleg már egy külföldi atomerőmű felépítését sem néznék jó szemmel.

Franciaországban is, ahol az elektromosság 80%-a származik nukleáris energiából, az atomerőművek heves vitatémává váltak. Az eredménynek nemzetközi következményei is lehetnek: az Electricité de France (EdF) a legnagyobb atomerőmű üzemeltető, az Areva a legnagyobb reaktorépítő a világon. Az első lépést a megújuló energia irányába a párizsi székhelyű olajipari konszern, a Total tette meg. 1,38 milliárd dollárt invesztált a napenergia iparba: az amerikai napelem gyártó SunPower 60%-át vásárolta meg. Az EdF ezzel szemben tartja magát az új normandiai reaktor megépítéséhez. Egyes elemzők szerint azonban az EdF is elbizonytalanodott, amit bizonyíthat, hogy sietve visszavásárolta megújuló energiákkal foglalkozó leányvállalatának, az EdF Energie Nouvelle-nek a részvényeit. „Ez egy világos jel, hogy az EdF sem akar kimaradni a megújulókból” - mondta Emmanuel Guérin, a Sciences Po energia szakértője.

Kínára és az Egyesült Államokra is hatással volt Fukushima. A kínai kormányzat átmenetileg felfüggesztette az új reaktorok engedélyeztetését és már inkább egy atomenergia - megújuló energia egyensúlyról beszél. Egyes funkcionáriusok jelezték, hogy a 2015-re tervezett öt gigawattos napenergia célt meg lehetne duplázni.

Az USA-ban a vállalatok elkezdték törölni atomenergia befektetéseiket. Az NRG Energy áprilisban lemondta 481 millió dolláros szerződését, amely két új texasi reaktorról szólt, mert az engedélyeztetési eljárás vontatottan haladt és a földgázból nyert energia jelenlegi rendkívül alacsony ára miatt inkább az utóbbira voksolt. Az Areva amerikai leányvállalata május elején leállította egy új, reaktor építőelemeket gyártó üzemének építését. Észak-Karolinában megbukott egy törvénytervezet, amely új reaktorok gyorsabb finanszírozását segítette volna elő.

Mi az oka az egésznek? James Rogers, a Duke Energy vezérigazgatója szerint teljesen világos: a japán atomválság.

Forrás: www.heise.de/tr (Technolgy Review) 
           Ritzinger György