Klímacsúcs - Megállapodás született Cancúnban

Munkacsoportok szintjén ezeket a dokumentumokat péntek éjjel már elfogadták az államok.

Beszámolók szerint a döntés az éjszakai tárgyalásokon folyamatos ellenvetésekkel előálló Bolívia álláspontjának figyelmen kívül hagyásával született meg. A dél-amerikai ország szerint a fejlett országok Kiotói Jegyzőkönyvben tett károsanyag-kibocsátás csökkentési vállalásai nem elegendőek a globális felmelegedés megfékezéséhez.

A tárgyalásokon elnöklő mexikói külügyminiszter, Patricia Espinosa a két hete tartó tárgyalások végén hangsúlyozta: "Új korszak kezdődik a klímaváltozás elleni nemzetközi együttműködésben". Hozzáfűzte: a Bolívia által megfogalmazott aggályokat a megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvben kellene rögzíteni.

Az államok megegyeztek abban, hogy 2 Celsius fokban maximálnák a globális felmelegedés mértékét az ipari forradalom előtti szinthez képest.

A megállapodás a Kiotói Jegyzőkönyvet ratifikáló országoknak - a tudomány által is elismert célokkal összhangban - 2020-ig 25 és 40 százalék közötti károsanyag-kibocsátás csökkentést ír elő az 1990-es bázisévhez képest, és nevesítik a Kiotói Jegyzőkönyv második vállalási periódusát is. Utóbbiról később születhet döntés, ugyanakkor figyelembe veszik, hogy az első vállalási időszak lejártáig, vagyis 2012 végéig tető alá hozzák a megállapodást.

A megállapodásban leszögezik: létrehoznak egy olyan keretegyezményt, amelyhez mind a 194 állam csatlakozik, és amely tartalmazza többek között az Egyesült Államok, valamint a fejlődők vállalásait is. Egyetértettek abban, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-ig világszerte jelentősen csökkenteni kell. Arról, hogy mennyivel, a következő, dél-afrikai klímacsúcson születhet megegyezés. 2013 és 2015 között az eddig érvényes kibocsátási célokat felülvizsgálhatják, és dönthetnek a felmelegedés további, 1,5 Celsius fokban történő maximálásáról.

Az egyes országok önkéntes, egyéni vállalásait egy külön listán tartják nyilván.

Az államok ismét megerősítették azt a célt is, hogy egy létrehozandó Nemzetközi Zöld Alapba évente 100 milliárd dollárnyi segélyt gyűjtenek össze 2020-ig a fejlődő államok klímavédelmi erőfeszítésének támogatására, a megállapodás ugyanakkor nem nevesíti a finanszírozás forrásait, ez további tárgyalások témája lesz. Az alapot a fejlett és fejlődő államok 12-12 képviselőjéből álló testület vezeti, a vagyont egy vagyonkezelőre bíznák, az átmeneti időre a Világbank láthatná el ezt a feladatot.

A finanszírozás kapcsán megerősítették azt is, hogy a tavalyi koppenhágai klímacsúcson az iparosodott államok által felajánlott 30 milliárd dollárt azonnali segítségként 2012-ig rendelkezésre bocsátják.

Beszámolók szerint a megállapodásban szereplő célok részletei közül többet további tárgyalásokon kell kidolgozni, azonban a mexikói külügyminiszter által "Cancúni Megállapodásnak" nevezett dokumentum erre jó alapot szolgáltathat.

A mexikói Cancúnban november 29 óta egyeztettek az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) részes feleinek 16. konferenciáján (COP16). A tavalyi, COP15 találkozót Koppenhágában rendezték, akkor a részt vevő államoknak nem sikerült tető alá hozniuk egy jogilag kötelező érvényű klíma-megállapodást.

A fő kérdés Koppenhága után is az maradt, hogy miként folytatódjon a klímaváltozás elleni küzdelem 2012 után, amikor lejár a kérdést szabályozó egyetlen nemzetközi szerződés, a Kiotói Jegyzőkönyv.

A cancúni tárgyalásokat a végső fázisban az lendítette előre, hogy pénteken délután, a konferencia tervezett zárónapján nyújtotta be azt a két megállapodás-tervezett a mexikói elnökség, amelyben végül megegyeztek az államok. (MTI)

Környezetvédelmi szervezetek állásfoglalásai a klímacsúcson született megállapodásról

A Természetvédelmi Világalap (WWF) nevű civil szervezet a döntés után hangsúlyozta: Mexikó után tovább kell folytatni az egyeztetéseket, hogy a jövő évi, a dél-afrikai Durbanban tartandó csúcson már megszülethessen egy jogilag kötelező érvényű szerződés. "Most az egyes államokon múlik, hogy a következő klímacsúcsig elvégezzék klíma házi feladatukat" - mondta Kathrin Hebel, a WWF klímaszakértője. Hozzátette: a WWF ugyanakkor sajnálja, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv meghosszabbításának részleteiről egyelőre nem döntöttek.

A Greenpeace "a remény jelének" nevezte a Cancúni Megállapodást, és egy közleményben kiemelte: "bár az éghajlatváltozást nem állítják meg a Cancúnban hozott döntések, de a világ egy lépéssel közelebb került egy dél-afrikai klíma-megállapodáshoz". Martin Kaiser, a Greenpeace egyik vezetője szerint az eredmény jobb mint amire sokan számítottak, de ez csak a kezdet, a munka java csak ezután jön.

Christina Figueres, az UNFCCC főtitkára történelmi döntésnek nevezte a megállapodást, és hangsúlyozta, hogy ez az első alkalom hogy az országok ilyen széleskörűen segítik a fejlődő államokat a vállalt kibocsátás-csökkentési célok teljesítésében.

A megállapodás előtt Chris Huhne, Nagy-Britannia energia- és klímapolitikai minisztere azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió (EU) a mexikói megállapodás sikere esetén hajlandó elmozdulni egy magasabb kibocsátás-csökkentési cél felé. Az EU már a cancúni tárgyalásokat megelőzően, a koppenhágai klímacsúcson is azt hangsúlyozta: az üvegházhatású gázok kibocsátását 20 százalék helyett 30 százalékkal is mérsékelné 2020-ig - 1990-es bázison - akkor, ha a többi ország is ezzel összemérhető, szigorúbb vállalásokat tesz az éghajlatváltozás elleni harcban.

"Úgy gondolom, hogy az EU nagyobb tagállamai közül néhányan hajlandóak lesznek 30 százalékra emelni a célt" - mondta Chris Huhne.

Ezt Norbert Röttgen német környezetvédelmi miniszter is megerősítette a megállapodás után, és elmondta: az EU további felelősséget vállalva lendületet adhat a folyamatnak, ezért támogatandó a nagyobb vállalás.

A mexikói klímacsúcs magas szintű megbeszélésein összesen mintegy 25.000 kormányzati képviselő, üzletember, szakértő, lobbista és kutató vett részt több mint 190 országból. (MTI)

Sikerrel zárult a tanácskozás a magyar delegáció szerint

Sikerrel zárult az ENSZ mexikói klímakonferenciája, a résztvevő tagállamok kiegyensúlyozott határozati csomagot állítottak össze, amely megnyitja a lehetőséget egy globális éghajlati megállapodás létrehozására, és nagy hatással bír a soros magyar EU elnökségre is, hiszen Magyarország feladata lesz, hogy az anyag számos nyitva hagyott kérdésében segítse az egységes uniós álláspont kialakítását - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).

Közleményében a minisztérium azt írta, hogy a 12 napos tanácskozáson kidolgozott "megállapodások elfogadásával és aláírásával a résztvevő tagállamok szentesítették" a klímaváltozás elleni küzdelmet a nemzetközi jog eszközeivel összehangoló Kiotói Jegyzőkönyv folytatását, és állást foglaltak egy új klímaegyezmény megalkotásának szükségessége mellett.

Az elfogadott dokumentumok tartalmazzák az Egyesült Államok és a fejlődő országok klímapolitikai, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó vállalásait is.

A tárgyalásokon a magyar delegációt Olajos Péter, az NFM zöld gazdaságfejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára vezette - közölte a fejlesztési tárca. A közlemény idézi a helyettes államtitkár gyorsjelentését a konferenciáról, amely szerint "a koppenhágai klímacsúcs tapasztalataiból okulva sem a résztvevők, sem a közvélemény nem remélt sokat a cancúni klímakonferenciától, mégis egy kiegyensúlyozott határozati csomag született", amely Koppenhága kudarca után újra megnyitja a lehetőséget egy átfogó éghajlati megállapodás létrejöttére.

Olajos Péter jelentésében kiemeli: "A cancúni megállapodások létrejötte nagy hatással bír a soros magyar EU elnökségre is, hiszen Magyarországnak lesz a feladata, hogy az anyag számos pontosítandó, szándékosan nyitva hagyott kérdésében segítse az egységes uniós álláspont kialakítását, és ezáltal hozzájáruljon a nemzetközi megállapodás sikeréhez. Ezen feladatok közül kiemelkedik két lényeges terület, az éghajlatváltozás negatív következményeihez való alkalmazkodás (adaptáció) és az ehhez szükséges finanszírozás."

Ez utóbbi elősegítésére a cancúni határozatok egy Zöld Klíma Alap és alapkezelő létrehozatalát javasolják, amely a világ legnagyobb ilyen alapja lehet évi 100 milliárd dolláros nagyságban. "A magyar soros EU elnökség feladata lesz az alapkezelő formájáról, működéséről formálandó uniós elképzelések egyeztetése és kimunkálásának megkezdése. Ez az alap és az ide történő magyar befizetések nagy lehetőséget nyújtanak a magyar cégeknek harmadik országban végzendő zöldgazdaság-fejlesztési tevékenységek megvalósítására, ilyen irányú exporttevékenységük növelésére. Az adaptációt illetően, a magyar EU elnökségnek február 21-ig kell kidolgoznia az ezt koordináló bizottság összetételére, funkciójára és szerepére vonatkozó uniós javaslatokat" - közölte az NFM. (MTI)

Forrás:  http://www.hir24.hu/kulfold/184699/klimacsucs-megallapodas-szuletett-cancunban.html