Széchenyi-Terv zöld köntösben

 
A zöldágazat megerősítése, s ezen belül a megújuló energiaforrások hasznosítását és az energiahatékonyság növelését célzó fejlesztések jelenthetik a gazdaság egyik kitörési pontját a kormány által közzétett új Széchenyi-Terv vitairata szerint. Lapunk utánajárt, mit ír a stratégiai dokumentum ennek részleteiről. 

Az új Széchenyi-Terv vitairata kiinduló tézisnek tekinti, hogy az ország sikere jelentős mértékben függ attól, hogy a fosszilis energiahordozók felhasználására épülő struktúra által kiváltott problémákat – ellátásbiztonság, növekvő árak, stb. – hogyan tudja kezelni az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, az energiabiztonság és a megújuló energiaforrások felhasználásával. A globális felmelegedés, a világszerte növekvő energiaigények, valamint a fosszilis energiahordozók árának emelkedése pedig mielőbbi cselekvésre készteti a világot, az európai országokat és Magyarországot is.

Célok és prioritások 

A dokumentum a jövőbeni magyar energiapolitikát az alábbi prioritások mentén javasolja kialakítani:

- A gazdasági növekedés támogatása, a foglalkoztatottság növelése.
- Az ellátásbiztonság növelése és forrásdiverzifikáció.
- Az energiaimport-függőség csökkentése.
- A megújuló energia előállítás és felhasználás kiemelt ösztönzése.
- Klímavédelem.
- Atomenergia.
- Az energetikáért felelős kormányzati intézményrendszer átalakítása, működőképességének biztosítása, vállalkozóbarátabbá tétele, valamint az eszközrendszer értékelése és átgondolása.

A zöldipar szereplőit közvetlenül három pont, közte elsőként az energiaimport-függőség csökkentése érinti, amelynek legfontosabb elemei a következők:

- Az indokolatlan földgázfogyasztási támogatások leépítése/átalakítása, s ezáltal a gázfelhasználás mérséklése.
- Az energiahatékonyságot növelő erőfeszítések támogatása.
- A földgáz megújuló energiaforrásokkal történő kiváltásának ösztönzése a fűtési célú energiafelhasználásban.
- Az erőteljes ösztönzés fenntartása a megújuló bázisú, magas hatásfokú áramtermelés esetében.

A „megújuló energia előállítás és felhasználás kiemelt ösztönzése” cím alatt mindez a következőkkel egészül ki:

- A jelenlegi támogatási rendszer átalakítása (kötelező átvételi rendszer megújulókra koncentrálása, beruházási támogatások áttekintése, hazai hozzáadott érték preferálása, zöld bizonyítvány rendszer bevezetése).
- A hatósági engedélyezési rendszer jelentős egyszerűsítése, dereguláció.
- Megújuló energia termelők hálózati csatlakozásának megkönnyítése.

Ami pedig a klímaváltozást érinti, a vitairat – konkrétumok említése nélkül – a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát támogató intézkedések foganatosítását és fejlesztési programok kidolgozását irányozza elő.

Eszközrendszer 

Az energiahatékonyság területén a dokumentum készítői a legnagyobb megtakarítási lehetőséget a lakóépületek, háztartások, önkormányzatok és közintézmények területén látják, miközben ahhoz, hogy Magyarország a 2020-ig tartó időszakban – az EU elvárásoknak megfelelően – 20 százalékkal csökkenteni tudja energiafelhasználását, mintegy 1000 milliárd forint értékű támogatásra van szükség. Ennek okán a következő területeken van szükség rövid-, közép- és hosszú távú intézkedésekre:

- Termékek és fogyasztási cikkek energiahatékonyságának növelése (készülékek és berendezések címkézése, energiateljesítményük minimumkövetelményének meghatározása, fogyasztói tudatosság ösztönzése).
- Szolgáltatások fejlesztése az energia-végfelhasználás hatékonyságáért.
- A meglévő épületek energiahatékonyságának növelése, új alacsony energiafelhasználású építmények beruházásának ösztönzése.
- A közlekedés energiahatékonyságának növelése, energiafelhasználásának csökkentése.
- A kis- és középvállalkozók és energetikai szolgáltató társaságok energiahatékonysági beruházásainak ösztönzése, finanszírozási források mellérendelése.
- Az önkormányzati szektor energiahatékonysági és közvilágítási programjának ösztönzése.
- Az energiatudatosság növelése az energiahatékonyság területén a társadalmi és gazdasági szektorban.

Megújuló energiaforrások

Ugyancsak az alaptézisek közé tartozik Magyarország azon vállalása, amely szerint a megújuló energiaforrásokból elállított energia részarányának a végső energiafogyasztáson belül 2020 végére el kell érnie a 13 százalékot. Ebben pedig a legnagyobb szerep az erdészetből és mezőgazdaságból származó biomasszának, a biogáznak, a mezőgazdasági alapú bioüzemanyagoknak, a geotermikus és termálenergiának, másodsorban pedig a nap-, szél- és vízenergiának juthat.

A mezőgazdasági bioenergia-termelés kapcsán az agráriumnak a megújuló energiaforrások területén az az alapvető feladata, hogy biztosítsa a bioenergia-felhasználás növeléséhez a megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyagot. Emellett az új Széchenyi-Terv vitairata kiemelten kezeli azt az agrárpolitikai célt, hogy az új bioenergia iparág kiépítésének a vidék egyértelműen a nyertese legyen, s az elérhető haszon jelentős hányada is a mezőgazdasági szektorban, a vidéki szereplőknél maradjon. Éppen ezért nem csak az alapanyag-termelés, hanem annak helyben történő feldolgozása és a hozzáadott érték növelése is támogatandó.

Magyarországon az összes megújuló energiafelhasználás közel 80 százalékát a biomassza, ezen belül 50 százalékot a tűzifa elégetése adja. A növekedés egyik lehetőségét pedig a megtermelt biomassza mennyiségének növelése jelenti, részben a meglévő készletek kiaknázása és célirányos energetikai felhasználása, részben a mezőgazdasági művelésből kivont területek energiaültetvényekkel való betelepítése révén. Ugyanakkor a dokumentum szerint kiemelten fontos cél a helyi, lokális alkalmazások (önkormányzatok és intézményeik) elterjesztése is. Ennek révén ugyanis számos vidéki térség saját forrásból – környezetkímélő módon, alacsony költségek mellett – lenne képes saját energiaigénye egy részét kielégíteni. A helyben meglévő, olcsó energiahordozókon alapuló energiaellátás pedig a versenyképesség egyik kulcsa lehet az energia-intenzív mezőgazdasági tevékenységek esetében is (szárítás, fóliasátrak és állattartótelepek fűtése).

A mezőgazdaságban a hazai szükségletek kielégítésén felül megtermelt gabona és olajos magvak a bioüzemanyagok előállításához biztosíthatnak alapanyagot. A vitairat szerint ezen belül a bioetanol-előállítás terén Magyarország előtt jelentős exportlehetőségek kínálkoznak, s a biodízel előállítása is képes lehet fedezni az itthoni szükségleteket. A megvalósítás eszköze pedig egyszerre lehet a kis-, közepes- és indokolt esetben a nagykapacitású bioetanol és biodízel üzemek támogatása, valamint a „zöld közösségi közlekedés” tudatos fejlesztése.

A biogáz üzemek elsősorban – decentralizált módon - a vidéki kistérségek energiaimport-függőségének csökkentését segíthetik, hozzájárulva a falusi és kisvárosi közintézmények hő- és áram-felhasználásának költséghatékonyabb kiváltásához, jelentős munkahelyteremtő képességgel is rendelkezve. A termelésben hatalmas potenciál áll még rendelkezésre a szerves trágya feldolgozás, valamint a kommunális szennyvíziszapok és az egyéb háztartási hulladékok kezelése során is, a kulcstényező pedig a „zöld áram” és a „zöld gáz” ára a magán- és közcélú fogyasztói hálózatba való betáplálás. A biogázhasznosítás az EU ösztönzésére már most is része a tagállamok vidékfejlesztési terveinek, s az első lépések meg is történtek ezen a téren a támogatások elindításával. Az új Széchenyi-Terv vitairata szerint ezt szükséges – kiszélesítve - beépíteni az ország gazdaságfejlesztési és energiapolitikai stratégiájába.

A dokumentum szerint messze elmarad a lehetőségektől a geotermikus energiaforrások hasznosítása is, amely jelenleg a teljes hazai energiafelhasználás kevesebb, mint 0,5 százalékát adja, miközben ezen a téren Magyarország világviszonylatban is kiemelkedő adottságokkal rendelkezik. A geotermikus energiahasznosítási program célja ugyancsak az energiafüggőség csökkentése, a közintézményi és lakossági ellátásbiztonság javítása és az energiatermelés decentralizálása, miközben ennek révén egyszerre teremthetők új munkahelyek és rakhatók le egy új iparág alapjai.

A vitairatban egy külön fejezet is foglalkozik a geotermikus energiaforrások hasznosításával, egyszerre preferálva a termál- és gyógyfürdőkben lévő lehetőségek kihasználását, valamint a növényházi kertészetek fejlesztését, s a dokumentum szerint az erre irányuló akcióterv megvalósulása eredményeképpen – jelentős foglalkoztatási többlet mellett – a geotermia részaránya 2020-ra elérheti a 6 százalékot is az ország energiafelhasználásán belül.

A napenergia-hasznosítás terén a vitairat elsősorban a használati melegvíz- és fűtési célú felhasználásra lát lehetőséget, kisebb mértékben a lakossági, illetve családi házas övezetekben, nagyobb volumenben szállodáknál, kórházaknál, önkormányzatoknál és egyéb közintézményeknél. Előrelépést pedig a beruházások terheit csökkentő támogatások, illetve a fosszilis energiahordozók árának megfelelő árszintje biztosíthat. A fotovillamos rendszerek azoknál az – ipari és mezőgazdasági - felhasználásoknál élvezhetnek előnyt, ahol a melegvíz- és fűtés céljára fordított kiadások (pl. gáz) jelentős mértékben meghaladják az elektromos áram költségeit.

A szélenergia-hasznosítás kapcsán a Magyar Energiahivatal 2006-ban összesen 330 megawatt teljesítményű szélerőmű telepítésére adott engedélyt a további pályázható szélerőmű kapacitást pedig a vitairat - az idén nyáron felfüggesztett kvótatender ellenére - 410 megawattban határozta meg. Emellett a dokumentum szerint kiemelt érdek a háztartási méretű szélerőgépek elterjedése, különös tekintettel a sziget üzemmódra, az elzárt térségek modernizációja (pl. tanya villamosítás) érdekében.

Zöld foglalkoztatás

A vitairat szerint a zöldgazdaságban a foglalkoztatás növelése akkor maximalizálható, ha a biomassza előállítása a háztartásokban, a családi kisvállalkozásokban és a kistérségek összefogása révén valósul meg, amelynek fontos szerepe lehet egyes vidéki területek lakosságmegtartó képességének növelésében is. A munkahelyteremtés elsősorban a mezőgazdaságban és a hátrányos helyzetű térségekben fejti ki hatását a biomassza begyűjtésével, illetve az energiaültetvények műveltetésével. A dokumentum szerint a biomassza felhasználáson belül így különös figyelmet kell fordítani azokra a hasznosítási módokra, amelyek segítségével egyszerre érhető el jelentős nemzetgazdasági és társadalmi hatás, miközben a biomassza energetikai hasznosítása lehetőséget teremt az integrált rendszerben, több projekt-elem összekapcsolásával történő megvalósításra is.

Zöld Fejlesztési Bank

Az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank mintájára, de attól függetlenül irányozza elő az új Széchenyi-Terv vitairata a Zöld Fejlesztési Bank létrehozását. Ennek profilja kifejezetten a klímabarát, energia-megtakarítást, vagy megújuló energiahordozó felhasználást eredményező fejlesztések finanszírozása lenne, legyen szó állami, önkormányzati, vagy magán beruházásokról.

Összegzés

A felsorolt tervek és intézkedések megvalósítása a stratégiai dokumentum szerint egyszerre járulhat hozzá a klímavédelmi célok és Magyarország európai uniós vállalásainak teljesítéséhez, az ország energiafüggőségének csökkenéséhez, a mezőgazdasági termelés szerkezetének diverzifikációjához, s a gabonafelesleg piacképes termékké konvertálásához, a vidéki foglalkoztatás növeléséhez, s a gazdasági növekedéshez – akár egész százalékos nagyságrendben.

NIG
Forrás:
Hulladéksors 2010. október  http://zoldtech.hu/cikkek/20101017-Szechenyi-zold/